Na szóval mivel ez a harmadik posztom ma már, nem is akarok sokat írni, meg kedvem sincs már ... (eddig volt nabummm, de pozitivitás pozitivitás hajrá.... menni fog ez.)

 Benne voltam!
 Ha az emberek be akarnak rúgatni, és azt akarják, hogy felháborítóan viselkedjek, Ám legyen!

Olyat csináltam, ami tilos volt számomra, és sose tettem még meg. 
Mióta blogot írok, ezt elhatároztam, hogy ilyen sose lesz, soha soha soha. most mégis úgy gondoltam jobb lesz nekem is így. 
Szóval töröltem azokat a bejegyzéseket, amiket akkor írtam, mielőtt Gábort megismertem. 
Ilyen még tényleg sose volt, max ha olyat írtam ki, ami nagyon botrányos volt, akkor letiltottam, hogy senki nem nézhesse meg, vagy piszkozatba mentettem, de most nem akartam kb 1 évnyi bejegyzéssel szenvedni, egyszerűbb, hatásosabb, és véglegesebb volt a törlés. 
Hogy miért? olyan okosan megmagyaráztam az okát, hogy maga a csoda. De logikus, és megpróbálom értelmezhető érvekkel elmondani.
A lényeg az hogy Gábort nem akarom senkivel egy helyen tartani.Semmi jött-ment semmitérő emberrel. Persze akkor még nem így gondoltam,mert hülye voltam, és vak, de ez elég világossá vált azért kis idő alatt. Az a senki  khm az az  ember nem érdemelte ki semmivel hogy a blogomba meg említsem, azt pedig hogy még képeket is tettem fel róla / rólunk, az volt a totális baromság. Az a személy még csak azt se érdemli ki hogy egy " helyen " legyen Gáborral.
Gáborhoz nem is fogható, erre ha pár hónapot vissza görgettünk, akkor meg ott volt? semmi helye nincs.
Jobb így sokkal. Vissza olvasni sose olvastam volna, mert minek? Nem vagyok arra az időszakra kíváncsi az életemből, örülök hogy egyszer túl lettem rajta, és sikeresen túl is éltem. 
Nem nem nem és nem. Azóta élek, mióta Vele élek. előtte csak egy hülye kis rongy baba voltam, akit úgy lehetett rángatni ahogy akartak ( nem hiába nincs macskaköröm a rángatni szónál... ) egy bábú aki akkor mosolygott, mikor meg volt engedve neki, és ha szar volt a kedvem, akkor  nem hogy valaki felvidította volna, még üvöltött is vele, hogy miért van mindig szar kedve, persze, ettől kimondottan jobb lett, de hát már mindegy volt nekem akkor ;)
Gábor ellenkezett, hogy miatta nem kell, stb. de nem is miatta volt kimondottan, Én nem vagyok kíváncsi az akkori életemre, és ugye amit leírtam, hogy neki semmi joga itt jelen lennie, semmivel de tényleg semmivel nem érdemelte ki azt a helyet, és azt hogy itt lehetett (még ha ez nem is akkora dicsőség, hogy szerepelt a blogomba ) Gábor szerint ez emlék, és ne töröljem ki. De ha egyszer utálom az akkori életemet? Aki ismer, az tudja hogy milyen vagyok most, és milyen zombi voltam akkor. Lehet hogy emlék, de ha lehetne magamból is kitörölném, de mivel ezt nem tehetem, legalább innen töröltem, nagyon jó ez így.
és nem akarom hogy úgy tűnjön Gábor csak sorban állt, és most pont ő került sorra. nincs itt sor! vagyis volt, de így le is zártunk. semmi sor nincs, csak Ő van.
Hányok attól az életemtől, és undorodok ha csak bele kell gondolnom mik voltak benne.
Azzal kezdtem új életet hogy ide költöztem, de ennek az új életnek az szellőjét azóta érzem, mióta Őt személyesen is megismertem, szóval így látom jónak. 
Nem lesz itt semmilyen nyomorék felsorolás, hogy most épp ezzel voltam, utána azzal, utána amazzal ( amaz.. ;) )
Egyel vagyok, és nem lesz több, és vegyük úgy hogy nem is volt. Mert ilyen, mint Ő, nem is volt soha! Így nem is tarthatok számon mást Vele. 

Ennyi, szerintem ez a legjobb, amit tettem mostanába, vagyis én így érzem. nyugodtabb vagyok, és kicsit tényleg olyan, mintha az életemből is töröltem volna. vagy ha nem is, legalább száműztem azt az időszakot... :)

Ma nagyon sok csokit vettünk,mert diétázunk:

na jóéjt :)