2013. január 26., szombat

"Szeretlek Mogyifej! Akkor is ha éppen nem feléd fordulva alszok és horkolok "




Tanti Apukája nagyon jó kedvet csinált nekem:  Aranyos kislány ez a Cékla. Igazi tűzrőlpattant csaj. Mindig gyütt itt a láncaival, csörömpült, mint a kutya ami most szabadult el a tanyától. "



Végre ide költöztem! Kalandosan , bonyolultan, de sikerült.
Úgy kezdődött a nap, hogy pénteken jó korán már felkeltünk ,mikor kiderült hogy jó idő van nálunk is, így össze készültünk, és el is indultunk felénk, térképpel, meg mindenféle leírással.
Útközbe elkezdett esni a hó, de nem volt vészes, meg max ilyen 10 percig ha esett. Tök jól tudtuk az utat, én voltam a kis navigáló kislány, szóval tényleg jók voltunk, kb mintha minden nap arra járnánk kocsival, el se tévedtünk, minden körforgalomnál egyértelműen tudtuk ,merre kell menni, nagyon profik voltunk.


oda is értünk, 11 felé, kajáltunk, aztán nem is maradtunk sokáig,mert nem akartuk, hogy ránk sötétedjen, így olyan 2- fél 3 felé be is pakoltuk a cuccaimat, és elindultunk vissza Szegedre. 

Szekszárdon aztán feltűnt, hogy  vmi nem okés a kocsival, valami ilyen kis furin zörgött a  műszerfalnál. 
de aztán abba is hagyta elég gyorsan, szóval mentünk tovább.
Hát, ahhoz képest hogy odafele, milyen profik voltunk, vissza fele kicsit se. egyszer elindultunk mohács fele, utána meg bajánál is elkeveredtünk. Én nemtudom miért. azt hittem visszafele már tökre egyszerű lesz, erre akkor szerencsétlenkedünk  a legjobban.
Mondjuk össze vissza voltak a táblák is kirakva, meg minden. 

Aztán az a valami megint elkezdett zörögni ott a műszerfalnál, mikor Gábornak feltűnt, hogy az akkor zörög amikor 80 felett van a sebesség mutató. Hát akkor menj 80 alatt. 
Igenám, de aztán később, már csak 60-al tudtunk menni,mert már akkor is zörgött, egyre hangosabban, és egyre durvábban. Utána már csak 40-el tudtunk menni, és aztán kb mindenki villogott ránk, mikor aztán feltűnt, hogy nincs hátsó világítás, ja,mert közbe be is sötétedett. Én elég rendesen be is voltam már szarva, főleg mikor már 20al tudtunk csak menni, és fingunk nem volt , mitől van ez az egész. Meg így kibaszottul a semmi közepén még hátső világításunk se volt.
MEg már olyan volt, hogy a mutató 20ról felbaszódott 160-ra, és már azt hittük eltörik(ha el tud...:D ) és totál meg kellett állnunk, hogy visszaugorjon. Ja és ha felnyomtuk a fűtést, akkor mégjobban csinálta, szóval nem is volt fűtés.

Mórahalom előtt voltunk, ami még Mórahalomtól jó 15 km, Szegedtől meg sztem olyan 20. Amikor feladtuk a harcot, megálltunk egy buszmegállónál, a semmi , de tényleg a semmi közepén. FElhívtuk Reniéket, mert már arra gondoltuk, hogy hívunk vmi autómentőt,mert ezzel Szegedig elmenni, még 3 óra, nameg így elég necces hogy hátsó fény nélkül, tehén sötétbe.
Aztán Reniék mondták, hogy az hogy hazavontatnak, olyan 30 ezer, vagy több, szóval kicsit lemondtunk a dolgról, de tényleg nem tudtunk mit csinálni,mert így nem tudtunk semmit haladni. Aztán Reniék visszahívtak, hogy legalább Mórahalomig szuttyogjunk be, oda kijönnek kocsival, és akkor Zsolti hoz szerszámot, és megnézi mivan a kocsival.

Na olyan 40 perc alatt megtettük azt a 15 km-t, beálltunk egy benzinkútra. és vártunk. Elég gyorsan oda is értek Reniék, és olyan 20-30 perc alatt Zsolti meg is mókulta a kocsit, így átmenetileg jó, de hát csak annyira hogy haza tudtunk jönni.
Nagyon aranyosak voltak, azóta azt dumáljuk, hogy ha ők nincsenek, vagy nem érnek rá, vagy éppen péntek este jobb szórakozásuk van, mint hogy mi velünk szenvedjenek lehet még most is ott  vagyunk :D
Szóval 2-fél 3 kor indultunk, és 8 után értünk haza, és hullák voltunk,meg nyüszögtem fel-alá, és mondtam Gábornak, hogy felvisszük a patikat, és a többi cuccot majd holnap reggel,mert nekem kurvára nincs kedvem még 3x lejönni a 4-ről meg vissza. Aztán Gábor olyan cuki volt, mondta hogy vigyük fel a patikat, én menjek zuhanyozzak le, és majd ő addig felhozza a többi cuccot. :)
De , aztán Reniék is nagyon kedvesek voltak, és még ezek után pluszba eljöttek hozzánk, és segítettek felcuccolni, szóval igen :)
Köszönjük !!!! :)


Akkor este még nagyjából midnent kipakoltam, csak a ruháim vannak egy kupacba bedobálva, de a kis vackokat mind kipakoltam. Gábor meg kaját csinált akkor, és még éjfélkor ettünk hagyma, meg tintahal karikát ( amit rájöttem hogy nem szeretek tényleg... :D )
Patik elég jól bírták az utat, Gábor is már összebarátkozott velük, és kb úgy gügyög nekik, mint egy kisgyereknek :P :D 



Na szóval elég szerencsétlenül, de ideértem végülis. és Csudijó most már minden... :)
olyan boldog vagyok....Vele :) 



de majd még mesélek, csak visszafekszek még kicsit ,mert korán van...:D


hali. :) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése