2-3 ember is írt, hogy mi ez a Titok című film, amit emlegetek, hát ezt monjuke gyszerűen ki tudjátok deríteni, még youtuben is fentvan, szinkronosan, az egész film.
Egyébként egy dokumentumfilm a vonzás törvényéről, azaz hogy te is vonzod a dolgot, a gondolataiddal, stb.
Szóval hogy ha igazán akarsz valamit, és sokat, erősen rá gondolsz, akkor előbb utóbb össze fog jönni.
Ezért van az hogy lekésed a buszt, mikor arra gondolsz hogy " jajj, csak le ne késsem" Mert arra gondolsz. még ha oda is rakod, hogy jajj csak ne... akkor már ott van hogy lekésem a buszt, azaz le is fogod, mivel ezt vonzod.
Szóval a lényeg hogy csak csak csak pozitívan szabad gondolkozni. Na nekem ez aki ismer tudja, hogy mennyire nehezemre esik, én a nagy negatív ember aki még akkor se hiszi el hogy az övé, amikor már a kezébe van, mondván, hogy "nem élem bele magam, így nem cslaódhatok"
ez egy ideig működik is, de aztán tök búskomor leszel, és nem tudsz a végén már semminek se örülni.
Mégha vlamai csudijó is történik, akkor se tudsz örülni,mert egyből arra gondolsz hogy mi a buktató. Akkor se tudod jól érezni magad, amikor jól érzed.
szóval elég nehéz volt, de végül is tegnap, mikor megnéztem a filmet, elhatároztam hogy megpróbálom ezt a gondolkodásmódot alkalmazni, mit is bukhatok , semmit?
Szóval próbáltam csak arra gondolni hogy le tudok menni a héten csütörtök este Gáborhoz, elképzeltem ahogy felszállok a buszra, ott zenét hallgatok, és izgatottan várom hogy megölelhessem már Gábort.
Totál beleéltem már magam az egészbe, minden előttem volt. E közbe persze alapból jól éreztem magam,mert ha jóra gondolsz, te is jól érzed magad, szóval gondoltam már megéri az egészet.
Lefekvés előtt pedig sokat gondoltam arra mikor már együtt élünk, hogy melót kapok, stb. Ezt már nem erőltettem, hogy igenis erre kell koncentrálni, gondoltam haladok sorba, először az lesz a cél, hogy a héten le tudjak menni, utána meg koncentrálok arra, hogy oda is költözzek, illetve hogy kapjak melót.
De mielőtt elaludtam, mégis csak ez tudott a fejembe járni, hogy milyen jó lesz már OTT VELE.
Reggel is sokat agyaltam még ezen, illetve vidám, pörgős zenét hallgattam munka előtt, jól felpörgettem magam indulásra.
Odamenet többször is elképzeltem ahogy lemegyek Gáborhoz, ahogy ott élek vele stb. Persze közbe sokszor becsippant a kis vészjelzőm, h : nem kéne beleélnem magam,mert ha nem jön össze,megint nagyon csalódott leszek.Szóval egy harcot vívtam magamba, nagyon durván.Mindig azt mondogattam magamnak, hogy mit veszíthetek, ha egyszer pozitívan gondolkozok? semmit. max nem jön össze, kicsit elszomorodok, és kész. de még mindig jobb, minthogy gyomoridegbe reszketek, hogy "jajj biztos nem jön össze".
És hogy összejött-e?
kiderült nap folyamán, hogy már holnap nem kell itt melóznom, ami annyiból szar, h nem lesz pénzem, de már holnap mehetek Gáborhoz, szóval első kívánság teljesen teljesítve.
2. 12óra körül felhívtak egy beküldött önéletrajzom után, egy szállodából, amit nemsokára nyitnak, hogy menjek be pénteken 9re dumálni. Szóval a második is teljesítve részben
NOOOO MIT SZÓLTOK??
persze, lehet ez véletlen, stb.. de mivan ha mégse? én nagyon úgy érzem hogy van ebbe a vonzásban valami.
Hihetetlen hogy július vége óta, ez volt az 50. önéletrajzom, amit beküldtme, és SOHA egyszer sem hívtak fel. ezt pedig beküldtem tegnap, ma meg hívnak? hát nemtudom.
Innen azt hiszem még könnyebben fogom pozitívan gondolkozni .:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése