Csak néztem ki a fejemből, és alig vártam hogy felérjek már az utolsó lépcsőn is, és végre letegyem a seggem az ágyra. A gyomrom még mindig fájt, és a fejem is. Szerelmem nagyon várt már ( mint mindig ) lesett már az ajtóban,  aztán úgy ugrált körülöttem, mintha ezért fizetnének érte. Csodás érzés volt, mikor láttam hogy hozza be nekem a meleg levest, amit direkt azért főzött, hogy nekem meggyógyuljon a pocim.
Annyira kis tündéri volt. Olyan jó volt érezni, hogy igenis jót akar nekem, és persze ezt tudtam eddig is, de ennyire kézzel fogható bizonyíték nagyon ritka. Szóval nagyon jól esett, ez a kedveskedés,meg  a leves is persze. :) 
Egyszerűen még mindig remegett a gyomrom, és fájt a gyomrom, ezért Nyuszi adott egy bogyót, ami tényleg sokat segített, és mikor mosolyogva mondta, hogy ettől el fogok aludni nagyon hamar, akkor már eléggé összemosódva láttam őt, mert már csukódott le a szemem. de hírtelen olyan durva étel hiány jött rám hogy csak na. Főtt krumplit akartam enni, de rettentő módon. aztán mivel az nem volt itthon, kitaláltam hogy én azért ennék ezt azt, és nyuszika még 11-kor nekiállt nekem sült krumplit sütni, hagyma karikát, és rántott sajt félét. hmmm nagyon jól belaktam, olyan jól esett. aztán teli bendővel olyan jót aludtam, ott a vállán, ami csak az én helyem, hogy csak na. néha néha felébredtem, ő filmet nézett,de olyan kis nyugodt voltam, olyan nyugisan aludtam ott rajta, hogy ilyen hetek óta nem volt.  

Szeretlek Kicsim.. !