Halihó.Megint pár napra hanyagoltam a blogírást, igazából nem is volt kedvem írni, pedig azért történt egy két dolog, de  annak meg nem láttam értelmét hogy azért írjak blogot, hogy itt panaszoljam, és dühöngjem ki magam, és aztán mindenki csak véresen komolyan veszi a dolgokat, utána az lett volna, hogy " mi történt? mi a baj?" És mivel úgy se osztottam volna meg sok mindenkivel, még én lettem volna a bunkó, hogy nem mondom el. PErsze talán jobban lenyugodtam volna, ha kiírom magamból, amit gondolok, de mégis jobbnak éreztem így. A dolog tényleg nem nagy cucc, vagyis... már nem az. PRóbálok nem dumálni róla, és nem is gondolni rá, és biztosan elmúlik majd ez a keserű érzés... :(
ez a dolog miatt IS (nem csak ) kicsit el voltam kenődve a napokban, sőt nem is kicsit, talán így még nem is voltam, de ha mégis, az nem mostanság volt...
De Gábor itt volt mellettem, és mégha nem is tudtam megfogalmazni (igazán most se menne ) mi megy bennem végbe most, és mit érek, gondolok dolgokról, ő akkor is itt volt, bíztatott, hogy minden jó lesz, és mindig mellettem lesz.
Ez akkor is jól esett, csak nem igazán tudtam mit kezdeni a dolgokkal, de így utólag belegondolva látom  hogy tényleg mennyire fontos vagyok neki, és az hogy jól érezzem magam mellette.

Szombaton délelött indultunk Gábor szüleihez, vártam már,mert gondoltam kell ez a pörgés, meg ez a sok dumálás, nevetés, hogy kicsit jobban legyek, és próbáltan nem arra gondolni, hogy milyen szar a kedvem, persze azért volt hogy eszembejutott még a dolog, de tényleg segített ez a hétvége, és  tökre feltöltődtem... :)
Szóval igazán jó hétvége volt, kialudtam magam, és ott olyan jót tudok aludni hogy hihetetlen.... :)
még vasárnap ebéd után is véletlenül bealudtam :D


Holnap még lesz egy dolog amit nagyon várok, remélem minden úgy alakul, ahogy szeretném, ahogy akarom, de egyenlőre nem írhatom így le, mire készülök ennyire. :)

Nem hittem el, hogy létezik

Akit így lehet, és így szeret.

De bármikor, ha kérdezik

Most már így felel a szerkezet:

Ami érted úgy dobban,

Mint egy erőmű, ha robban.

A szivárványon túl is

Te vagy az álmomban.

A mámor és az élvezet,

Amit nem nagyít a képzelet.

Egy a szív, a gondolat,

Tiszta minden mozdulat.

igazi boldogság,

Igazi szabadság.

Nekem a magány volt béklyó,

De veled érzem élni jó.

Mert nincs olyan erő,

Ami tőlünk elveheti már

A hitet, mit csak mi értünk

De a végtelenen át.

Nincs olyan erő,

Ami tőlünk elveheti már

A csodát, amit mi érzünk

Egymás iránt.

Flegma szó, csak tompa kés,

A sötét veremből ébredés

Nekem az, hogy megtaláltam,

A társat, akire vágytam.

Kívül-belül szép,

Mindened tudom rég

Az utamon tovább már,

Csak Veled indulnék...