2015. július 30., csütörtök

"Csak mert rokon, attól még nem családtag! Azt ki kell érdemelni! "

Nehéz héten vagyok túl, mondjuk úgy, nem túl jó hangulatban teltek a napjaim, de fogjuk rá, már talán jobb a helyzet.
Nincs kedvem a részletes meséléshez, meg minek is tenném, de a lényeget én tudom legbelül, és ettől senki nem tántorít el.
Van egy véleményem, van egy felfogásom, és ha nekem ez így megfelel, akkor ezt követni is fogom, és nem érdekel, másnak hogy tetszik. Mert nagyon nem vagyok már egy hülye kisgyerek, aki azt nézi, kinek mi tetszik, és úgy cselekszik, hogy mindenkinek jó legyen.. ( csak neki nem. )
De ami biztos: minden okkal történik, és ez az ok, nem lehet egyetlen ember, nem lehet egy ember CSAK a hibás, azaz Én.



" A világ nagyon más azok számára, akik csak azt látják, amit az orruk elé tesznek! "

Ez a pár nap kínlódás pont kellő ideig tartott, hogy megtanuljam azt, hogy ha úgy érzem, nem hiányol valaki, nem kíváncsi rám, nem érdeklem, akkor nekem se kell utána fussak, legyen az akárki!
Senkinek nem kötelessége a másikat keresni.
Ne azért keressek valakit, mert illik,mert kötelességem, hanem mert azt érzem, jó vele beszélgetni, és örömet okoz ha beszélhetek vele.
De semmi sem kötelező! ha én úgy érzem, hogy ő nem keresi az én társaságomat, mondván hogy én nekem illene őt keresnem... akkor nem eléggé hiányzok neki, és nem eléggé érdeklem.
Magamban talán sikerült lezárnom ezt a dolgot! Remélem legalábbis, és nem hagyom hogy ez a helyzet még egyszer ilyen rossz napokat okozzon számomra.

"Csak azt fogom meglátni, amit meg akarok"

Azon a pár emberen kívül akikkel kapcsolatban biztosan ÉRZEM hogy szeretnek, más ezentúl nem érdekel! Kicsit se!
Évek óta ez megy, és várom hogy majd minden olyan lesz mint régen, és minden szuperül fog alakulni! Hát beleuntam a várakozásba...ha mindenki meg van elégedve a mostani életével, és mindenki boldog ettől a helyzettől, akkor én annak csak örülni tudok! De hogy még évekig én görcsöljek azon hogy megváltozzon valami...na persze..

Nem sokára megszületik a kisfiúnk, és tőle fogom elvenni azt az időt, amit azzal töltök majd el hogy olyan embereken idegeskedjek, akik minden éjjel nyugodtan fekszenek le aludni, és cseppet sem zavarja őket, a köztünk tátongó hatalmas szakadék, amit csak én próbálok átugrani.
Hát nem! Mindenki azt kapja amit megérdemel.
És se erőt, se energiát, se időt nem fognak elvenni tőlem.


" A modor mutatja mennyit érsz! "


De lassan vége ennek a hétnek. VÉGRE! biztos a front is rájátszik a rossz kedvemre, meg a hangulatomra, de iszonyat fáradékony vagyok, igaz éjjel nem is sokat aludtam mostanába, így nappal olyan vagyok állandóan mint egy zombi.
Nagyon várjuk már a jövőhét szerdát, mikor újra megyünk 4D-s ultrahangra, és újra megcsodálhatjuk a kis manócskánkat, aki a pocakomba egyre virgoncabb..
Annyira jó érezni hogy egyre több mindent tud, és egyre életrevalóbb.
Imádja az Apukája hangját, és ha körülöttünk van, mindig sokkal elevenebb :)
Gábor is sokat beszél hozzá, sokat simogatja a pocimat, így köztük is biztosan nagyon szoros kapcsolat lesz!
Annyira aranyos a kis Manónk, általában a pocakom bal oldalán szokott elhelyezkedni, akkor érzem is hogy ott keményebb, és ki van dudorodva..
De ha Gábor a másik oldalt elkezd neki magyarázni, simogatja a pocimat, akkor pár perc akrobatizáló mozdulatok után odafickándozik hozzá... :) Ezt már jó párszor előadta.

Már csak 3 hónap és a karjainkba tarthatjuk Őt! Annyira várjuk már, de tudom hogy ez a kis idő már hipp-hopp el fog repülni, és az életünk Vele lesz teljes!

Egyre több mindene megvan már, és egyre közelebbinek érezzük az októbert. :)
Kinéztünk egy szuper babakocsit is, megrendeltük a kiságyat, a matracot. Szóval a nagyon nagy dolgok már "úton vannak" . Most már csak az "apróságok" kellenem majd, amiről persze komolya listánk van , biztos ami biztos :D

Megint minden hol lehűlt a levegő, de persze Szegeden van a legmelegebb, hol máshol? :D
Bár, fogjuk rá, msot elég elviselhető, nyitott ablakok mellett se sülök meg, csak egy picit. De ez már haladás.
Jár a levegő, fúj kicsit a szél.
Jó lenne ez az idő maradna még egy pár hétig, nekem nem hiányzik a kánikula.
Hétfőn terhes tanácsadásra megyek, ahol rend szerint 2-3 órát ott ülök :(
most mondjuk reggel 9-re kell mennem, ha szerencsém van délre, vagy egyre haza is érek.
Nagyon remélem hogy ott aztán nem találnak ki még ezer dolgot, hogy a héten ide rohangáljak-meg oda..meg ezt intézzem el, meg azt... hanem azt letudom, és nyugodt hetünk lesz.
Főleg hogy Gábor is csak hétfő-kedden dolgozik. Szerdán pedig már UH :)
Jó lesz kicsit többet együtt lenni most, hogy pár napig itthon lesz :)
Csak ne térjen vissza  a nagy hőség, mert akkor megint nyűgös, és hisztis leszek :D

Na, nem írok most már sokat, mert még sorozatot is kell néznem, és hajatmossak... ezek a komolya tervek,mi? :D
Oké, de eddig takarítgattam. :D

Legyen szép napotok!  ;)


2015. július 23., csütörtök

Sziasztok!
Tyű,megint jó régen írtam már, de kedvem se volt hozzá.
aztán akartam holnap,mert holnap lépünk be a 27. hétbe, de mondom nem húzom az időt..
ijesztően repül az idő :O
Aminek nagyon örülök, hogy végre sikerült időpontot kérni a következő 4D-s ultrahangra, amit már nagyon várunk! :) Augusztus 5.-én megyünk, este 7-re.
Alig várjuk már, hogy újra kicsit hosszasabban lássuk a kis Manónkat!
Egyre izgágább, mostanában már nagyon meg tudja hullámoztatni a pocakomat. Egyre erősebb, és elvileg ilyenkor még sok helye van, és tud rendesen parádézni is.
Este is nehezen alszok el,mert ő még bulizik, és mivel egész éjjel pisilni járok, ahogy felkelek, újra elkezdni, és 20 percig csak szórakoztat :D
na de nem is olyan rossz érzés..emlékszem a legelején milyen lelkibeteg voltam, milyen rossz volt, hogy csak tudtam hogy babám esz, de se nem látszott, se nem lehetett még érezni.Na, annál sokkal jobb most! Lassan pedig a 3.trimeszterbe lépünk be, ezért már próbáljuk beszerezni a dolgokat. a kis ruhásszekrényei már megvannak, Gábor ügyesen össze is szerelte :)
Most már nagyon kis hangulatos lesz a lakás, lassan olyan kis baba várós :D



Most kicsit nyugis vagyok,mert augusztus 3.-ig nincs semmi dolgom, meg most már szerintem megszoktam ezt a szénhidrát szegény cukordiétát.. legalábbis ahhoz képest hogy milyen idegbeteg voltam az első 3 napba, ahhoz képest, már csak néha jön rám ez a "nassolhatnék" ... nézelődök a hűtőbe olyankor, aztán csak vizet iszok végül :D
hogy "hogy bírod a meleget?" -kérdésre pedig nem nagyon lehet hogy válaszolni... szarul, de muszáj, elvégre nyár van vagy mi a fene. Nem mondom hogy nem esne jól egy kis lehűlés, de ha ezen hisztizünk, akkor se lesz előbb enyhébb az idő, így el kell viselni.
Az pedig hogy "régen nem volt ilyen hőség" teljesen igaz, viszont mi vagyunk ezért is a hibások.
mondjuk ma még vasaltam is már reggel, és azért túléltem.
éjszaka kicsit nehezebb, de megy a klíma, azért az nagy segítség!
meg ma legalább főznöm sem kell, sőt holnap se,mert tegnap előre megfőztem erre a két napra.
ja, ma még annyi dolgom lesz hogy összeírni a hétvégi, és a jövőheti menüt,
Ja, mert nem is meséltem milyen jó kis stratégiát dolgoztunk ki...igen, leginkább én , büszke is vagyok magamra. mert mindig az volt, hogy egy héten ha úgy volt háromszor is elmentünk bevásárolni,mert most éppen a kenyér fogyott el, most éppen a zöldség...és el kell menni.. ha meg már ott vagy, annyi felesleges dolgot összevásárolsz hogy csak na!
most pedig, főleg mióta a diétát tartom előre összeállítom a heti menüt, következő hétre. Minden másnap főzés.
Kiírom egy listára, hogy az ételekhez majd mik kellenek, és persze összegyűjtöm mikor azok a  dolgok, amik elfogytak itthon, és be kell őket szerezni.
Így lesz egy szép listánk, amit úgy állítok össze hogy egy hétig mindenből legyen elég itthon.
Így egy héten egyszer megyünk vásárolni!
ami több szempontból is előny:
1. ebbe a melegbe nem kell fölösleges köröket futni
2. tényleges lista alapján vásárolunk, azaz nem nagyon veszünk felesleges dolgokat,mert éppen akciós.
3.így egy heti ilyen nagy bevásárlás során kevesebbet költünk, mint mikor heti 3x "csak elugrunk" egy-két dologért.
4. lista szerint a vásárlás is megvan 1 óra alatt, és nem császkálunk fel-alá hogy "mi is kell még?"

Szóval nekünk nagyon bejön ez a dolog egyenlőre :)
Holnap megyünk majd erre a vásárlásra este, szombat reggel pedig piacra, húsokért,meg friss zöldségekért.
szombaton pedig még pár baba boltba is el akarunk menni,mert végre kinéztük a kiságyat, amit meg szeretnénk venni  majd a kis Prüntyinek :)

Nos, nem írok most már mást, megyek lassan ebédelni :) Remélem hozzánk is ideér a "naaagy lehűlés" mert itt legutóbb is elmaradt ...
Legyen szép napotok!

2015. július 10., péntek

25. hétbe léptünk!

Ma léptünk a 25. hétbe! :) Csak úgy repül az idő :)
Már tegnap akartam írni pár sort, de elég rossz kedvem volt, így nem kezdtem bele egy posztba sem, éreztem hogy majd mára talán jobb passzba leszek, és rossz kedvűen írni se volt hangulatom.
A hetem elég zsúfolt volt, hétfőn voltam a cukorterhelésen , amitől mindenki annyit óva intett.. hogy milyen rossz, és milyen kibírhatatlan meginni a cukros löttyöt. Én tettem bele egy csomó citromlevet, és talán ennek köszönhető hogy azért túlzásnak éreztem a " kibírhatatlan" jelzőt. Mint egy nagyon tömény limonádé.
Szóval iható. Én nekem később okozott gondot, mivel már akkor tizen órája nem ettem, ez pedig kicsit lesokkolta a szervezetem. de 2 órát ki kellett bírnom, sétáltunk Gáborral, hiszen ő is elkísért.
De nagyon émelyegtem, szédelegtem, és a hányinger is kerülgetett.
Mindegy, túl voltam rajta legalább, végre! Levették 9kor a vérem, és jöhettünk haza.
Keddem nyugis volt, szerdán terhesgondozóba indultam reggel. Ami a város másik végébe van, amivel villamossal jutok csak ki, viszont a villamos megálló is elég messze van, szóval oda meg helyijáratos busszal jutok ki...azaz jutnék, HA a drága sofőr nem hagyott volna ott a buszmegállóba..
Szó szerint rámnézett, de meg se állt. gondolom leszállni senki nem akart, én meg bassza meg ahol vagyok.
Csak néztem...aztán morogtam magamba, hiszen 7 ezer forinttért vettünk helyijáratos bérletet, hogy ne kelljen sokat gyalogolnom. De a következőre sokat kellett volna várni, és így elindultam gyalog a villamoshoz. Az legalább nem hagyott ott. 9kor értem oda, és már a bejelentkező ablaknál jelezte a kishölgy hogy "várakozásra készüljön fel" ... én felkészültem, mert már pórul jártam párszor így. Vittem újságot, vizet, és pogácsát is,mert hiába eszek otthon, majdnem 1 óra amíg kiérek, és ott meg még órákig üldögélek...Mikor beléptem a váróba rájöttem hogy a kishölgy nem viccelt, hiszen annyi hely se volt, hogy ülőhelyem legyen, annyira dugig volt a váró. Ami még oké, úgy ahogy belefér, hiszen majd ahogy fogynak az emberek, úgyis letudsz ülni, idővel. és én még csak 24 hétbe járok, vannak nálam sokkal nagyobb pocakú nők, nekik nagyobb szükségük lett volna az ülőhelyre, de az nagyon bosszantott hogy a sok álló pocakos kismama között vígan üldögélt a székén , lábatlógatva a nőjét elkísérő apuka. Eszébe se jutott hogy átadja a helyét valakinek.Szégyen az ilyen "férfi"
na, idővel én is leültem és egészen 11ig ott ültem.. már kiolvastam az egész újságot, azokat a cikkeket is, amik nem különösebben érdekeltek, megfelejtettem a rejtvényt, és elcsipegettem az egyik pogácsát,mert kezdett korogni a hasam. Végre behívtak, levették a Hvt-t, amiért majd jövőhéten kell mennem..vagyis az eredményért.
Aztán végre átmászhattam a másik ágyra, ahol megnézték a kicsit ultrahangon. Alig vártam már, hiszen jó pár hete nem láttam őt, és hétvégén nem voltam túl jól, több órás kocsikázás miatt, így kicsit ideges voltam. DE szerencsére minden rendben van a kis legénnyel :) Még a  mogorva doki is poénkodott mivel megint nem tudta elsőre lemérni a buksiját, annyira mocorgott, és mondta hogy "rosszalkodik a kicsike" :D
aztán mikor az arcocskáját is megnézte volna, takargatta az arcát a kezével, meg szopizta az ujját, és hogy rendesen lássa az arcát a doki, átrakta 4D-be az ultrahangot, aminek nagyon örültem, mert persze így sokkal szebben láttam a kis pofiját. Hú, utoljára 18. hétbe láttuk őt 4d-be, és ahhoz képest nagyon nagyon sokat változott! annyira kis pofás már! olyan igazi kisbaba pofija van... és nagyon Gáborra hasonlít :D kis Prücsök :) 11kor mikor végeztem indultam is haza végre.
Csütörtököm nagyon vacak volt, mivel mentem az EKG-ra, meg a belgyógyászatra ahol nem túl jó híreket kaptam a cukorterhelés ereményeimről. :( De volt is egy ilyen érzésem..:\
Magas a cukrom, így 1 hónap múlva meg kell ismételni a cukor terhelést... nagyon jó , örültem hogy elsőre kibírtam :( A doki nagyon mást nem mondott, így tiszta ideg voltam, mire hazaértem. Hívtam is a védőnőmet, aki legalább normálisan elmondott mindent, hogy most mit javasol, illetve kicsit meg is nyugtatott. Szénhidrát szegény diétát javasolt, amitől csak azért vagyok kicsit megijedve, mert mostanság írtó sok gyümölcsöt eszek, és nagyon kívánom... Azzal viszont le kell állnom. illetve a fehérkenyér, fehér lisztről, a tésztáról, a cukorról, édességről.
Na első ijedtség után délutánra már egészen jól voltam, de azért szomorkodtam elég sokat.
Este jó sok mindent vásároltunk Gáborral az Auchanba, ilyen diétás dolgokat :)
A védőnő szerint ha betartom a diétát akkor egy hónap múlva már jobb lesz a cukor eredményem. Nagyon remélem! olyan rossz volt a kedvem, pedig nyugtatott hogy ez sűrűn előfordul a kismamáknál, és hogy a baba nem károsul ilyenkor még egyáltalán. De olyan féltés volt benne, amit még sose éreztem! Csak rosszul éreztem magam, hogy előbb is vissza vehettem volna már ebből, és akkor nem történik ez.
Igaz, a terhességem elején még próbáltam ezt a teljes kiőrlésű kenyér evését, de tudom hogy talán annak a szagától hánytam legelőször, így tértünk vissza a sima fehérkenyérre. Remélem most jobban fogom bírni ezt az egészet, hiszen a hányós időszak már elmúlt.
Bár az elmúlt pár hétbe, reggelente megint hányingerem van, megint sok a gyomorsavam, de nincs kedvem azt a gusztustalan salvus vízet inni...még várok hátha jobb lesz magától.
Ma csirkemmelet sütök, párolt zöldségekkel, és barna rizzsel lesz.
ja, és 180 gramm szénhidrátot ehetek egy nap, napi 5-6-i étkezés során. Így írom hogy mikor, miből,mennyi eszek, hogy jobban ki tudjam számolni.
Hétvégén pedig halat eszünk, sok zöldséggel!
Úgy volt, anyuékhoz utazunk haza, de mivel múlthétvégén rosszul voltam hazafele, mikor tesóméktól jöttünk haza, görcsölgetett a hasam, gondolom a sok üléstől... ezért nem merek elindulni, örülök hogy nem lett semmi baj, és "csak" fájdogált a hasam..így is nagyon megijedtem, hogy valami baj lesz.
Szóval maradunk itthon, piacra megyünk,meg pihizünk. eléggé ránk fér már.
Ja, és végre megcsinálták a légkondit, már használtuk is! azért így kibírhatóbb a tetőtéri panel lakás. Bár a fürdőbe, és a konyhába attól még katasztrófa kimenni, de legalább a nappali, és a hálószoba jó hűvös.
De most hogy jött a hidegfront, nem használtuk pár napja. Eléggé fáj is a fejem már napok óta, biztosan a front miatt. Maradhatna még a hűvös pár napig, de ma már eléggé süt a nap, remélem hétvégére nem jön vissza a 40 fok..nekem nem hiányzik.

Na, megyek készítem az ebédet mert már korog a pocim :)

Legyen szép napotok!