Nehéz héten vagyok túl, mondjuk úgy, nem túl jó hangulatban teltek a napjaim, de fogjuk rá, már talán jobb a helyzet.
Nincs kedvem a részletes meséléshez, meg minek is tenném, de a lényeget én tudom legbelül, és ettől senki nem tántorít el.
Van egy véleményem, van egy felfogásom, és ha nekem ez így megfelel, akkor ezt követni is fogom, és nem érdekel, másnak hogy tetszik. Mert nagyon nem vagyok már egy hülye kisgyerek, aki azt nézi, kinek mi tetszik, és úgy cselekszik, hogy mindenkinek jó legyen.. ( csak neki nem. )
De ami biztos: minden okkal történik, és ez az ok, nem lehet egyetlen ember, nem lehet egy ember CSAK a hibás, azaz Én.
" A világ nagyon más azok számára, akik csak azt látják, amit az orruk elé tesznek! "
Ez a pár nap kínlódás pont kellő ideig tartott, hogy megtanuljam azt, hogy ha úgy érzem, nem hiányol valaki, nem kíváncsi rám, nem érdeklem, akkor nekem se kell utána fussak, legyen az akárki!
Senkinek nem kötelessége a másikat keresni.
Ne azért keressek valakit, mert illik,mert kötelességem, hanem mert azt érzem, jó vele beszélgetni, és örömet okoz ha beszélhetek vele.
De semmi sem kötelező! ha én úgy érzem, hogy ő nem keresi az én társaságomat, mondván hogy én nekem illene őt keresnem... akkor nem eléggé hiányzok neki, és nem eléggé érdeklem.
Magamban talán sikerült lezárnom ezt a dolgot! Remélem legalábbis, és nem hagyom hogy ez a helyzet még egyszer ilyen rossz napokat okozzon számomra.
"Csak azt fogom meglátni, amit meg akarok"
Azon a pár emberen kívül akikkel kapcsolatban biztosan ÉRZEM hogy szeretnek, más ezentúl nem érdekel! Kicsit se!
Évek óta ez megy, és várom hogy majd minden olyan lesz mint régen, és minden szuperül fog alakulni! Hát beleuntam a várakozásba...ha mindenki meg van elégedve a mostani életével, és mindenki boldog ettől a helyzettől, akkor én annak csak örülni tudok! De hogy még évekig én görcsöljek azon hogy megváltozzon valami...na persze..
Nem sokára megszületik a kisfiúnk, és tőle fogom elvenni azt az időt, amit azzal töltök majd el hogy olyan embereken idegeskedjek, akik minden éjjel nyugodtan fekszenek le aludni, és cseppet sem zavarja őket, a köztünk tátongó hatalmas szakadék, amit csak én próbálok átugrani.
Hát nem! Mindenki azt kapja amit megérdemel.
És se erőt, se energiát, se időt nem fognak elvenni tőlem.
" A modor mutatja mennyit érsz! "
De lassan vége ennek a hétnek. VÉGRE! biztos a front is rájátszik a rossz kedvemre, meg a hangulatomra, de iszonyat fáradékony vagyok, igaz éjjel nem is sokat aludtam mostanába, így nappal olyan vagyok állandóan mint egy zombi.
Nagyon várjuk már a jövőhét szerdát, mikor újra megyünk 4D-s ultrahangra, és újra megcsodálhatjuk a kis manócskánkat, aki a pocakomba egyre virgoncabb..
Annyira jó érezni hogy egyre több mindent tud, és egyre életrevalóbb.
Imádja az Apukája hangját, és ha körülöttünk van, mindig sokkal elevenebb :)
Gábor is sokat beszél hozzá, sokat simogatja a pocimat, így köztük is biztosan nagyon szoros kapcsolat lesz!
Annyira aranyos a kis Manónk, általában a pocakom bal oldalán szokott elhelyezkedni, akkor érzem is hogy ott keményebb, és ki van dudorodva..
De ha Gábor a másik oldalt elkezd neki magyarázni, simogatja a pocimat, akkor pár perc akrobatizáló mozdulatok után odafickándozik hozzá... :) Ezt már jó párszor előadta.
Már csak 3 hónap és a karjainkba tarthatjuk Őt! Annyira várjuk már, de tudom hogy ez a kis idő már hipp-hopp el fog repülni, és az életünk Vele lesz teljes!
Egyre több mindene megvan már, és egyre közelebbinek érezzük az októbert. :)
Kinéztünk egy szuper babakocsit is, megrendeltük a kiságyat, a matracot. Szóval a nagyon nagy dolgok már "úton vannak" . Most már csak az "apróságok" kellenem majd, amiről persze komolya listánk van , biztos ami biztos :D
Megint minden hol lehűlt a levegő, de persze Szegeden van a legmelegebb, hol máshol? :D
Bár, fogjuk rá, msot elég elviselhető, nyitott ablakok mellett se sülök meg, csak egy picit. De ez már haladás.
Jár a levegő, fúj kicsit a szél.
Jó lenne ez az idő maradna még egy pár hétig, nekem nem hiányzik a kánikula.
Hétfőn terhes tanácsadásra megyek, ahol rend szerint 2-3 órát ott ülök :(
most mondjuk reggel 9-re kell mennem, ha szerencsém van délre, vagy egyre haza is érek.
Nagyon remélem hogy ott aztán nem találnak ki még ezer dolgot, hogy a héten ide rohangáljak-meg oda..meg ezt intézzem el, meg azt... hanem azt letudom, és nyugodt hetünk lesz.
Főleg hogy Gábor is csak hétfő-kedden dolgozik. Szerdán pedig már UH :)
Jó lesz kicsit többet együtt lenni most, hogy pár napig itthon lesz :)
Csak ne térjen vissza a nagy hőség, mert akkor megint nyűgös, és hisztis leszek :D
Na, nem írok most már sokat, mert még sorozatot is kell néznem, és hajatmossak... ezek a komolya tervek,mi? :D
Oké, de eddig takarítgattam. :D
Legyen szép napotok! ;)
